Az Alapítványról

A Diákszempont Általános Iskola alapítványi iskola, fenntartója a Gyermekszem.Pont Alapítvány.

 A Gyermekszem.Pont Alapítvány célja

A Gyermekszem.Pont Alapítvány átfogó célja a magyarországi (elsősorban az általános iskolai) oktatás / nevelés számára szükséges szemléletváltás elősegítése, a pedagógiai módszertan korszerűsítése / modernizálása annak érdekében, hogy az oktatás a  XXI. század újfajta kihívásainak meg tudjon felelni.

Az alapítók és az Alapítvány létrehozását támogató szülők, pedagógusok egyöntetű véleménye, hogy az iskolai nevelés akkor hatékony és eredményes, ha a pedagógus a tanuló egyéni tempóját, képességeit, motivációját, valamint életkori sajátosságait figyelembe véve, tudatos pedagógiai koncepció mentén, nagyfokú következetességgel, de támogató szeretettel, „gyermekszemmel” nevel.

• Művészeti nevelés, idegen nyelvi és digitális kompetencia fejlesztése

Az Alapítvány célja a művészeti nevelés beépítése az iskolai oktatás / nevelés mindennapjaiba, a művészetek és a közismeret egymást támogató, párhuzamos tanulásának népszerűsítése. Az alapítók vallják, hogy a művészeti nevelés, így különösen a tánc, az ének, a zene képes kapcsolatot teremteni a világ harmóniáival és egészséges lelkű, a világra nyitott, érdeklődő fiatalokat, felnőtteket teremt. A művészeti nevelés mellett, az alapítvány kiemelten fontosnak tartja az idegen nyelvi és a digitális kompetencia fejlesztését, hisz e két terület jelentősége napjainkban vitathatatlan.

Pedagógusképzés

A Gyermekszem.Pont Alapítvány, a fent említett oktatási intézmény megalapításán túl a magyarországi oktatás / nevelés szemléletváltásának elősegítése érdekében olyan elméleti és gyakorlati tudást szeretne átadni elsősorban alulról induló kezdeményezések formájában, amely a hazai pedagógusok mindennapi munkája során hasznosítható és a pedagógus minősítés folyamán is alkalmazható.

• A Diákszempont Általános Iskola – Komplex Művészeti Mozgás és Nyelvi Központ

A Gyermekszem.Pont Alapítvány átfogó célja megvalósítása érdekében, a fenti szemléletmódnak megfelelően, elsődleges tervei között szerepelteti a Diákszempont Általános Iskola és Komplex Művészeti, Mozgás és Nyelvi Központ megalapítását 2016 őszétől.

A Központban – mintegy nyitott műhelyként – a legkisebb és a legnagyobb gyermek is megtalálhatja a számára legideálisabb, legérdekesebb szabadidős elfoglaltságot, hiszen a művészetek, a mozgás és a nyelvek minden területét lefedik a képzéseink.

Kooperáció

Pedagógusaink nagy hangsúlyt fektetnek a közös munka, a kooperáció fontosságára, így az egyes tagozatokon tevékenykedők, egy-egy téma köré csoportosulva, rendszeres bemutató előadásokat tartanak majd, ahol egy színvonalas produkció keretein belül láttatják fejlődésüket. A Központ által kínált széles tevékenységrepertoár biztosítja az intézménybe járó gyermekek számára a megfelelően színvonalas szakkör foglalkozásokat, amelyek az egész napos iskola rendszerében beépülnek majd az órarendi keretbe, így valóban megvalósul a komplex személyiségfejlesztés.

Az inklúzív szemlélet megvalósulása a Diákszempont Általános Iskolában

Az eltérő vagy speciális nevelési igényű gyermekekre korábban úgy tekintettek, mint a normálistól eltérő, tőlük valamiben elmaradó gyermekekre. Ebből következően a fogyatékosság elsősorban az egyén problémája volt. Ez a modell tehát kizárólag az egyén megváltoztatásával képes eredményt elérni, az egyént akarja alakítani egy külső elvárás feltételezett társadalmi norma alapján. Ennek megfelelően a speciális nevelési igényű gyermekek oktatásának, nevelésének célja is elsősorban a hiányzó képességek pótlása, fejlesztése volt. Természetesen az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb teret kapott az integrált nevelés. A fogyatékos és nem fogyatékos gyermekek együttnevelését megvalósító integrált intézményekben viszont jellemzően csak a legjobb képességű, az átlagostól kevésbé eltérő gyermekek voltak sikeresek, nekik volt lehetőségük igazán tanulni, vagy továbbtanulni. Az iskolák elsősorban kedvezmények és felmentések segítségével próbálták könnyebbé tenni a speciális nevelési igényű tanulók előrejutását. Ez azonban hosszabb távon önbecsapás, hiszen az elsajátítandó ismeretek mennyiségének csökkentése, vagy a számonkérés hiánya, a megszerzett tudás minőségét és mennyiségét is csökkenti.

Társadalmi modell

Ebben a modellben tehát az oktatási nevelési intézmények célja is az, hogy a környezeti és a személyes tényezők alakításával a gyermek adott állapotában a választott tanulási tevékenységben való minél teljesebb részvételt biztosítsák.

A fogyatékos emberek társadalmi mozgalmainak hatására azonban az orvosi modellt az elmúlt években felváltotta, a társadalmi modell. Ebben a modellben az egészségi állapot egy semleges adottság, nem valamitől eltérő, nem valami, ami elromlott. Ebben a modellben a központi elem a funkciók, a tevékenység és a részvétel közötti kölcsön-hatás. És ebben a modellben már hangsúlyosan jelennek meg a környezetei és személyes tényezők is. Ennek a modellnek nem csak az a következménye, hogy többé nem tekinthetünk úgy a fogyatékosságra, mint ami csupán a személy egyéni problémája, hanem az is, hogy mivel környezeti elemek kölcsönhatásáról van szó, a változás nem csak az egyén megváltoztatásával „megjavításával” lehet eredményeket elérni, hanem a környezet alakításával is.

Az inklúzív szemlélet módszertana

Összhangban a nevelő-oktató munka céljaival, feladataival, eszközeivel és eljárásai módszereivel a Diákszempont Általános Iskola módszertanilag kifejezetten kedvező környezetet biztosít az eltérő képességű tanulók együttes nevelésére és fejlesztésére.

Iskolánkba, a mindenkori osztálylétszám 20%-ban fogadunk be sajátos nevelési igényű gyermekeket, konkrétan látás-és hallássérültet, enyhe értelmi fogyatékost, enyhe autizmus spektrumzavarral élőt, valamint egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdőt, pl. tanulási zavaros gyermekeket.

A tanórákon a feladat jellegétől függően az egyes tanulók végeznek differenciált egyéni munkát, páros munkát és kisebb csoportos munkát is. A korábban ismertetett (társadalmi) modell alapján, a feladat megtervezése nem jelent mást, mint a tanulók képességei és készségei alapján annak kialakítását, hogy a tevékenységben a készségeik és képességeik alapján a lehető legmagasabb részvételi arányt tudjuk biztosítani valamennyi tanuló számára. A pedagógus biztosítja a lehetőségét annak, hogy a tanulók, egyéni tempójukban haladva, a versenyeztetést elkerülve legyenek képesek a tananyag elsajátítására.

Differenciált tanulásszervezés

A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.

Az inklúzió kétirányú folyamat, hiszen a tanulócsoport valamennyi tagját fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt.

Ennek eredményeként a rendszerpedagógia szempontjából a speciális nevelési igényű gyermekek együttnevelése elsősorban nem konfliktushelyzetet, hanem lehetőséget jelent.

• A rendszerpedagógia, mint átfogó pedagógiai koncepció; a Diákszempont Általános Iskola

Az intézményi átfogó pedagógiai koncepciót rendszerpedagógiának nevezhetjük.

A fogalom, azaz a rendszergondolkodás, rendszerszemlélet nagyvállalati környezetben jól ismert már. A rendszergondolkodó legfőbb jellemzője a holisztikus látásmód, az összefüggések gyors felismerésének képessége, a fejlett kritikai gondolkodás, valamint az ismeretek önálló elsajátításának képessége.

A rendszergondolkodás pedagógiai kontextusban, azt támogató konkrét gyakorlati módszereken keresztül valósulhat meg. Rugalmas, tág kereteket biztosító koncepcióról van szó, amely keretek az új pedagógiai trendeket követve folyamatosan tágíthatóak.

A pedagógiai módszerek kiválasztása, a tanórai keretek közötti megvalósítása egy hosszabb tréning, majd azt követő folyamatos monitoring eredménye, amely során pedagógusaink tudatosan, önmagukra állandóan reflektálva nevelnek a világra nyitott, gondolkodni képes, kreatív, kiegyensúlyozott kisgyermekeket.

Pedagógiai módszerek

A pedagógiai módszerek között kiemelhető a projekt alapú oktatás, ami legtöbbször kooperatív csoportszervezés mentén valósul meg. Mindemellett a gyermekek megismerkednek a pedagógiai környezetben megvalósítható animáció készítéssel is, amely alternatívája lehet akár a hagyományos számonkérésnek is. Pedagógusaink nagy hangsúlyt fektetnek a használható tudás átadására, így kiemelt szerepet kap a tanórákon az interakció, ellentétben a hagyományos munkaszervezés tranzaktív jellegével.

Iskolánkban mindemellett kiemelt szerepet kap – az országban egyedülállóként – az inkluzív szemlélet, így a mindenkori osztálylétszám 20 %-ban fogadunk be sajátos nevelési igényű gyermekeket a közösségbe. Hiszünk abban, hogy ennek eredményeképp a hozzánk járó gyermekek szociális kompetenciája valóban fejlődik majd. Az érzékenyítés hatására a tolerancia, az empátia a türelem, az asszertív kommunikációs készség gyermekeink számára természetes készségek lesznek majd.

A rendszerpedagógia népszerűsítése, újabb iskolák…

A Gyermekszem.Pont Alapítvány a fenti pedagógiai koncepció mentén működő, ősszel induló általános iskoláját mintegy „minta iskolaként” hozza létre, hisz a rendszergondolkodás gyakorlata kiválóan be tud épülni a hagyományos köznevelési keretek közé is. Az alapítvány tervei között szerepelteti a koncepció népszerűsítését és terjesztését, országos szinten, franchise rendszerben, amelyhez partnereket, együttműködőket, új iskolaalapítókat keres.

Ide kattintva megismerheted veresegyházi partneriskolánkat!

• Nyári napközis táborunk: Több, mint Tábor

A Gyermekszem.Pont Művészeti Központ őszi indulását megelőzően, az alapítvány nyári komplex tematikus napközis táborokat szervez, ahol az alkotásé, a táncé, a sporté és a játékos nyelvtanulásé a főszerep. A változatos témák közül ki-ki kedve szerint válogathat.

A tábor – nem véletlenül – a “Több, mint Tábor” nevet kapta, hisz bízva a gyermekekben úgy hisszük, hogy nyáron – amely időszak a felhőtlen kikapcsolódásról kell, hogy szóljon – a gyermekeknek meg kell adni arra a lehetőséget, hogy maguk válasszanak a számukra legérdekesebb témák közül, anélkül hogy komolyabban elköteleződnének egy-egy téma irányába.

Nem klasszikus tematikus táborról van tehát szó, sokkal inkább egy érdekes utazásról a „témák világába”, ahol a cél az érdeklődés felkeltése, a gyermeki természet kíváncsiságának kielégítése.